Megláttam a hírt és csak néztem magam elé. Nem akartam elhinni, hiszen napokkal ezelőtt még a Touron viccelődött, mondta az én szívemnek oly' kedves poénokat. Most pedig...
Kezdjük ott, hogy azt sem tudtam, mi az a kerékpársport. Nem tudtam mi az a Tour. Nem tudtam mi az a sárga trikó és nem tudtam mi az a hegyimenő, sprinter, gyorsasági hajrá és összetett, de még csak azzal sem voltam tisztában mit jelent, hogy valaki teszi a kereket és gumizik. Jártam ugyan Párizsban, de a Champs-Élysées nekem már azt jelenti, hogy három hét után ott akasztják a nyakába a győztesnek az érmet. Neki hála tudok a norvégok sarkáról.
Ember ennél unalmasabb sportot talán el sem tud képzelni, amit mégis úgy lehet közvetíteni (úgy tudott közvetíteni) hogy órák pörögjenek le pillanatok alatt. Nem vagyok sem országúti versenyző, sem pályás profi. Egyszerűen csak lenyűgözött, amit "Sipi" tudott és ahogy át tudta adni. Elhittem neki, hogy három héten keresztül a mezőny tagja vagyok. Hogy ha akarnám, felpattanhatnék a bicajra és Armstrongot is kenterbe verhetném. Köszönöm neki!
Sokaknak van valamilyen rituáléjuk. Nekem ilyen volt a Tour. Sipos Jánossal. És ilyen volt sok, ehhez kapcsolódó szinte értelmetlen apróság, aminek úgy érzem, soha nem lesz már olyan és akkora értelme, mint az elmúlt 10-12 évben. Az igazság az, hogy most kicsit befújt az oldalszél és a mezőnynek helyezkedni kell.
Olyan mondatokat hagyott rám és ránk, amitől mindig mosolyra görbült a szám, ha meghallottam tőle, pedig sokszor néha tényleg fájtak. De nem úgy. Ilyen volt például a "“A tekintetéből látszik, hogy lengyel." vagy éppen a "A ráfizetés nélkül nincs veszteség". Ezek itt maradnak, még ha ő már nem is lesz velünk.
Leszögezem, hogy nem ismertem. A nagy varázsa azonban az lehetett, hogy úgy éreztem, mégis. Szerintem angyali türelemmel és elnéző mosollyal hallgatta volna, ha akkora baromságokat kérdezek a biciklizésről, ami neki nyilván eszébe sem jutott volna, mert annyira életszerűtlen. Köszönöm neki, hogy úgy érezhettem, értek hozzá.
A kerék csak forog tovább... Tour de France jövőre is lesz, az Eurosport pedig biztosan közvetíti, de hogy nekem lesz-e ott helyem? Nem tudom. Emlékszem már előre mennyire feldobott volt, hogy milyen mezőny sorakozik majd a rajtnál. Sajnos már nem láthaja a 100. Tourt. Itt, velünk és köztünk nem. Talán jobb is, ha olyan hozzá nem értő kibicektől mentesen, mint én, nyugodtan figyelheti valahol.
